2012. november 29., csütörtök

Words remaining: 0


Nem tudom, ki pillantott rá az elmúlt pár órában a jobb szélső kis táblácskákra, de aki megtette, annak talán feltűnt, hogy némileg másképp néznek ki, mint az elmúlt pár héten. 
Igen, igen, mai idő szerint, valamikor este hét körül begépeltem a NaNoWriMo keretein belül készülő regényem 50 ezredik szavát. Hogy mi volt az a bizonyos szó? Biztos valami nagyon különleges, esetleg érdekes, vicces, megdöbbentő... vagy... vagy. Igen, ez volt a végső szavam: vagy. Ebből azt hiszem, ki lehet találni, hogy a szószámot sikeresen elértem, de a regényem nem sikerült befejezni. Még. Be fogom majd, persze, mindenképp, de most azt hiszem, pihenésre van szükségem írásilag.
A blogban nem nagyon írtam róla, mert miért írtam volna, de voltak napok, mikor nagyon sokat stresszeltem miatta. Egy olyan regény miatt, amit senki nem lát, egy olyan "versenyen", ami senkit nem érdekel. De én mindenképp szerettem volna bizonyítani magamnak, hogy igenis, meg tudom csinálni, képes vagyok rá, mert én olyan faszagyerek vagyok. Valahol a 25 ezredik szó tájékán jöttem rá, hogy nem szeretem a sztorit. Mármint, szeretném, de legépeltem már egy csomó szót, és nem történik benne semmi, és blöeee, egy nagy kaki az egész. Összeszorítottam a fogam, pötyögtem be az ostobábbnál ostobább párbeszédeket és felesleges leírásokat, töltelékjeleneteket, hogy nőjjön a sorszám, aztán hirtelen mintegy varázsütésre, ez nagyjából a 30 ezredik szó környékén megváltozott (talán lehet látni a kis diagramból is), jött egy csomó ötletem, és onnantól sokkal gyorsabban ment az írás.
Büszke vagyok magamra. 
Ahogy anyu mondaná, persze, jobb lenne, ha más területeken is ennyire kitartó lennék, például, mikor egyetemekre való jelentkezésről van szó, de az is jön majd. Egyelőre csendesen ünneplem magamban az első NaNoWriMo győzelmem.
És alszok egy óriásit, mert nem igazán sikerült novemberben éjfél előtt lefeküdnöm, hogy maximálisan kihasználjam az írásra fordítható óráimat. 

A héten egyelőre még nem történt semmi különös. Amennyiben ez változni fog, majd írok róla. Már nincs semmi, amit kifogásként hozhatnék fel ellene.

8 megjegyzés:

  1. Juhúúúú! Gratulálok! :) Ha egyszer lesz Bebe könyv, akkor dedikált példányt fogok vásárolni. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi, köszi :)

      Háhá, a címed már tudom, szóval nem lesz probléma azal, hogy hová küldjem azt a bizonyos dedikált példányt. Majd egyszer :)

      Törlés
  2. Büszke vagyok rád! Aztán majd összejön az az egyetemi jelentkezés is egyszer :))

    VálaszTörlés
  3. Nagy-nagy-naaaagy gratula! : ) Elsőre, és még túl is teljesítettél...! Benne vagy a top 10-es ihletadó íróim között - még akkor is, ha a sztoriddal nem annyira egyeztél ki.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Most majdnem sikerült könnyeket csalnod a szemembe. Komolyan.

      Ha visszaolvasom majd az eddig megírtakat és kinyesem a részeket, amik csak azért vannak benne, hogy növeljem a szószámot (egy szobor elemzése fél oldalon keresztül mi más célt szolgálna?), és jó kis zombis tinis regény lesz ebből. Én tudom.

      Mondjuk azon még nagyon nem kéne gondolkoznom, melyik stúdiónak adjam el a megfilmesítés jogát, heh. :D

      Törlés
  4. pedig én jhaj de kíváncsi lennék... *.*

    VálaszTörlés