Boldog nyulat!

Azt hiszem, ugyanez volt a karácsonyi bejegyzés címe is, de legalábbis valami nagyon hasonló.

Igyekszek nem arra gondolni, hogy éppen húsvét van. Csak vasárnap. Egy sima, napsütéses vasárnap délután, és senki nem tömi magát sonkával, kaláccsal meg tojással, aztán meg óriási mennyiségű csokitojással. Ez csak egy normális vasárnap.

Néha óriási szívás, ha az ember egy zsidócsaládnál van. A húsvét, illetve annak hiánya, pontosan egy ilyen alkalom. Persze, nagyon érdekes zsidó húsvét névén elolvasni, meg énekelni éjszakába nyúlóan egy nagyjából száz oldalas könyvecskét, és kartonpapírra emlékeztető kenyeret enni, meg sós vízbe mártott zellert, aztán finom kóser vacsorát, de én a sonkámat akarom és a kalácsomat, és a kissé hangos, meg össze-vissza húsvét vasárnapi reggelinket. És Kinder tojást. Meg a húsvét hétfőről való automatikus megfeledkezést, mert az én hajamra aztán ne locsoljon senki semmit.

Na jó.

Nagyon kellemes húsvéti ünnepeket kívánok mindenkinek, egyetek sokat helyettem is, mikor éppen ízgazmust kaptok az isteni sonka rágcsálása közben, gondoljatok erre a szegény szerencsétlen teremtésre, akinek idén nem jutott húsvéti lakoma. Fessetek tojásokat, hízzatok tíz kilót a csokitól, várjátok szorgalmasan holnap azokat a locsolókat!