Pie + BBQ = Happy Memorial Day!

Szeretnéd feldobni a nemzeti ünneped? Túlságosan unalmas az agyonismételt iskolai előadás Petőfiékről vagy az aradi vértanúkról? Következzen egy használati utasítás ahhoz, hogyan ünnepeld amerikai módra! Főleg augusztus huszadikára ajánlott, de az extrém sportok kedvelői kipróbálhatják október huszonharmadikán is. *

Először is, végy egy óriási medencét. Amennyiben nincs pénzed medencére, utazz el a legközelebbi tengerpartra. Vagy a Balatonra. Ha ez sem jönne össze, szerezz be egy felfújható medencét. Ezek után szerezz egy grillsütőt, vegyél öt óriási csomag virslit, hot-dog kiflit, kólát, chipset és salátát. Süss, vagy vásárolj ezek mellé egy óriási pitét is. Hívd meg pár jóbarátot, ugorjatok bele a medencébe, közben sütögesd a sütögetnivalót, bömböltesd hangosan a zenét, lehetőleg country-t, majd este, mikor már alaposan kifáradtál az úszástól és a különféle ételek bezabbantásától, ülj ki az utcára, és gyönyörködj a tűzijátékokban! Persze, mindenek előtt aggasd tele a kerted, házad, mindened amerikai zászlóval (na jó, ebben az esetben magyar zászló is megengedett), és érezd nagyon büszkének magad, amiért a világ legfantasztikusabb nemzetéhez tartozol! 

Ó, és természetesen a buli előtt közben, ugorj el pár boltba, használd ki a fantasztikus ünnepi akciókat. Amennyiben ehhez túl lusta vagy, nézz körül az online áruházakban! Sajnos, mivel Magyarországon ünnepelsz, ez valószínűleg azt jelenti, hogy be kell érned a Tesco egyet fizet kettőt kap félzsíros tehéntúró akciójával, de annak is igazán lehet örülni.

* A blog írója természetesen semmi rosszat nem talál a magyar ünneplési szokásokban, és mélységesen lenézi az amerikaiakat, amiért néha-néha szórakozni szeretnének.

Gondolom a fenti sorokból ki lehet találni, hogy ma bizony ünneplünk, nem mást, mint a Memorial Day-t. Hasonló ez, mint az angoloknál november 11-e, azaz megemlékeznek az összes eddigi háborúban meghalt katonáról. Jó, tudom, mindkét országban sokkal... hogy is mondjam, nagyobb jelentősége van ennek az ünnepnek, mint otthon nálunk, de nem tudom, szerintem igazán lehetne Magyarországon is valami ilyesmi összevont ünnep azoknak akik a harcmezőkön szolgáltak/szolgálnak.

Angliában a mellkasra tűzött pipaccsal és egy perces néma csenddel ünnepelnek, Amerikában felvonulásokkal, zászlókkal, akciókkal és kertipartikkal. Bár főleg azért, mert a Memorial Day egyben a nyár nemhivatalos első napja is. Hjajj, imádom ezt az országot. (Bármiféle szarkazmus nélkül, komolyan.)

Nálunk sem volt ez másképp, igaz, egy zászlót sem tűztünk ki a házunk elé, de derekasan kertipartiztunk, pancsoltunk a medencében és bömböltettük az egyik country rádióadót. Egy másik család is csatlakozott hozzánk, akik még pitét is szolgáltattak, szóval megvolt a tökéletes amerikai nemzeti ünnep feeling. Egyelőre még a július negyedike odébb van, valószínűleg azt is élvezni fogom, de most a Memorial Day és a Hálaadás igencsak holtversenyben van a kedvenc amerikai ünnepem címért. Mindkettő más okból, természetesen. Utóbbi a pulyka miatt, előbbi a medence, meg a napsütés meg az egész vidámsága miatt. Pedig, mint már említettem, halott emberek előtt tisztelegnek. 

Utólag belegondolva igazán lőhettem volna pár képet arról, mennyi amerikai zászlós mindenféle árasztotta el hirtelen a boltokat, vagy éppen az emberek házait, de valami azt súgja, július negyedikéig még a polcokon maradnak majd, szóval lesz időm ezt bőven bepótolni. 

Helyettük inkább egy teljesen random kép a tűzoltóság épületéről, mert nem szerettem volna kép nélkül hagyni ezt a bejegyzést, valamint a nagyjából félóránként felcsendülő szirénák hangjából arra következtetek, hogy nem igazán ünnepelhettek nyugodtan a srácok, és én ezzel tisztelgek előttük:

(Hiába, a harminc fokos hőség, meg a medencés grillpartik... hát... nem épp a legbiztonságosabb kombináció.)

Természetesen van új Bebe TV rész is, némivel érdekesebb, mint a múlt heti, tényleg. Meg lehet tekinteni a szokásos helyeken azaz ITT meg ITT.

Isten áldja Amerikát, én zárom soraim, és még eldöntöm, hogy megnézzem a History Channelen a Hatfield-McCoy családi viszályról szóló minisorozat első részét. Igazából túlságosan lusta vagyok utánanézni, mit is csináltak pontosan ezek a Hatfieldek és McCoyok, de rengetegszer láttam már az előzetest, hála az Avengersnek, meg annak, hogy igencsak sokat jártam moziba az elmúlt hetekben, a bemutató alatti zenébe pedig azonnal belereszelmesedtem.